jub-180821-2-ret.jpg
filmgr1.gif
Video összefoglaló
4:17 min
filmgr1.gif
Drón-video 2015
1:23 min

1981-ben, a Bányásznapon került ünnepélyes átadásra Dorogon a rendezett
Jubileumi Disztér (egykori Szénoltár-tér), és a végében felállított Jubileumi emlékmű,
mindkettőnek felelős építésztervezője voltam.

Az emlékmű a dorogi szénbányászat 200 éves-, és Dorog település 800 éves
jubileuma alkalmából készült

2008 nyarán a dorogi Jubileum téren , a Jubileumi emlékműnél egy fiatal pap felszentelése kapcsán szabadtéri mise celebrálására került sor.A helyszín több okból személyes kötődéseimet hordozza, és az alkalom gyermekkoromig visszanyúló emlékeimet hozta felszínre.

ELŐZMÉNYEK

A Szénoltár

A 2008-as szabadtéri mise 70 évvel ezelőtti eseményre utalt vissza, amely akkoriban Dorog várost nemzetközi jelentőségű egyházi eseménnyel állította reflektorfénybe. Hazánkban rendezték ugyanis 1938 májusában a Katolikus Egyház 34. Eucharisztikus Világkongresszus -át. Ennek keretében a dorogi Szt.Borbála templommal szemben, a tér túloldalán felépített "Szénoltár"-nál celebrált misét Eugéno Pacelli biboros, aki később XII.Pius néven lett pápa.

szenoltar-skicc-2008-black-w300-1.jpg
A Szénoltár vázlata gyerekkori emlékeim alapján
Az eredetileg ideiglenes céllal épült, tekintélyes, 12-15 m magas építmény a magyar címerben is fellelhető
hármas-halom/korona/kettőskereszt motívumaira épült, a koronát kétoldalról övező térdeplő angyalokkal.

A hármas halom teljes felületét szénnel burkolták, és az építmény - Dorog építészeti múltját meghatározóan befolyásoló - és általam is nagyrabecsült Gáthy Zoltán építész tervei alapján készült.
Mint felnőtt fejjel megtudtam, a kivitelezésben oszlopos része volt kisiskolás tornatanárom, Török Jóska bácsi édesapjának, akit szerencsém volt még életében személyesen megismerni.

A sors furcsa játéka, hogy az egyértelműen vallási jelképeket magán hordozó építményt megkímélte a II. világháború, - és ami a legfurcsább - túlélte a -vallást nem igazán támogató - legvadabb Rákosi-korszakot , sőt a korai Kádár éveket is.
Így történhetett, hogy 1955-1963 között "Dózsás" kisdiákként magam is számtalanszor elsétáltam a szénburkolat helyén már csak acéltüskékkel borított furcsa építmény mellett, tetején a golyók ütötte (1956-, vagy még a háború?..)rozsdás kettőskereszttel, és a 4-5 m magas műkő térdeplő angyalokkal.
Az egykori oltár bemélyedése alatt elmozdítható fedkő volt, nyílásán 8-10 évesen játszótársammal többször lemásztunk a pincerészbe, megközelíthetetlen belső kürtőnyíláson át fel lehetett látni a koronáig, kölyök fantáziánk elrejtett kincset képzelt oda, a pince kövei közé pedig a mi kis titkos rajzainkat rejtettük egy darabig..

Aztán a 60-as évek fordulója körül valamikor egy reggel a Szénoltár helyén törmelékhegy, földhányás, és szobordarabkák vártak. Valamely felsőbb utasítást végrehajtó vagy "őrült" helyi elme úgy döntött, hogy eleget térdepeltek az angyalok, és az egész emlékművet felrobbantották...
Hogy pont ekkor miért lett olyan fontos, ma sem értem, mert utána majd 20 évig nem épült oda semmi, és a teljes tereprendezés már annyira nem volt érdekes, a földhányás a 80-as évek elejéig ott maradt, még évekig az oldalába süllyedt angyal-szárny és lábujj-maradványokkal együtt...

Aztán az élet és a sors úgy hozta, hogy szülővárosomba visszatérő fiatal építészként lehetőségem nyílt az egykori Szénoltár helyén egy új emlékmű megalkotásában részt vállalni.

Én ma is jobban örülnék annak, ha az eredeti Szénoltár állna, és helyreállítva egy páratlan, és érdekes magyarországi térkompozícióval gazdagítaná városunkat.

De annak örülök, hogy a tér végi nagy semmi újra értelmet kapott, és ebben, majd később a Szt.Borbála templom eredeti, háború előtti arcának visszahozásában is alkotó szerepem lehetett. De az már egy következő történet...

FMKT-szakdolgozat

A Dorogi Szénbányák Tervező Irodájában a Jubileumot megelőző évben két kollégámmal "Fiatal Mérnök-Közgazdász-Technikus" - pályázat keretében szakdolgozatot készítettem a tér rendezésére és egy bányászati tárgyú térkompozíció kialakítására. A tervben a díszburkolat és parkosítás mellett szerepelt szökőkutas medence, zöldtetővel fedett nyilvános wc. is

fmkt-helyszin-black-m.jpg

jubem-sajto-m1.jpg
A térrendezés helyszínrajza
Sajtóvisszhang


Az emlékmű
Az FMKT-szakdolgozatom képezte az alapját a térrendezés kiviteli terveinek, amelynek felelős tervezésével megbízott a Vállalat. A konkrét emlékmű kialakítására több elképzelés merült fel.

Irodánk főmérnöke Puchner Ferenc egy "félbevágott henger"-t javasolt a térkompozíció fő elemének, lőtt betonos technológiával, amelyet szabadalmaztatott saját eljárással a Dorogi Szénbányáknál fejlesztettek ki a bányavágat-biztosítására.
jub-skicc-puchner-m.jpg
Egyik feladatom volt a - kockás papíron megfogalmazott - ötlet továbbfejlesztése gondolatgazdagabb formavilágú megoldásra. Egykori ferences rajztanárom, Kákonyi Asztrik festőművész kedveltette meg velem a parabolikus vonalkompozíciókat, amelyekből sok vázlat született.

Az emlékmű kialakításába bekapcsolódott a konkrét szoboralak megformálásával megbízott Árvai Ferenc szobrászművész. Ő a "függőakna" mellé egy krómacél nőalakot komponált, aki a szén melegét megtestesítő lánggal a kezében lebegve "úszik" a felszinre vezető "akna" felé.

Vele kozösen "továbbgyúrva" alakult ki a megvalósult forma, amelynek végeredménye egy 13,5 m magas, a bányába levezető felvonóakna egy "kivágott" stilizált darabja lett, megjelenítve benne a felvonó kas-"vezetőlécek" egy egy darabját is.

jub-vazl.gif
VÁZLATOK

próbálkozástól
a végeredményig
jub-vazl.gif


Nem kevés építészeti, statikai feladatot jelentett ezt a gondolatot technikailag megvalósítható konkrét műszaki megoldásra "lefordítani". Építészetileg meg kellett oldani az emlékmű talapzatának funkcionálisan is harmonizáló kialakítását, hogy egyúttal méltó és működő háttere legyen a koszorúzásoknak, különféle rendezvényeknek.

zsaluzasi-terv-2-2m.jpg jub-metszet-2.jpg border= jub-metszet-2.jpg
Hengerpalást zsaluzási terve
Metszetrajz-1
Metszetrajz-2

TERVRÉSZLETEK

jub-alaprajz-1-m1.jpg
Alaprajz


Mindketten külön örültünk annak, hogy - már a rendszerváltás előtt 20 évvel - "ki tudtuk védeni" a szokásos politikai jelképek megjelenítését, így a kompozíció ma is ideológiamentesen jeleníti meg azt, ami az alkotói szándékunk volt.

Az emlékművet és a díszteret az akkori ipari miniszter, Kapolyi László adta át. Ünnepi beszédében dícséretes precizitással tett említést minden szocialista brigádról, és annak vezetőiről, akik a bányában vagy azon kívül tettek bármit a bányászatért és az épp erre utaló emlékműért. A felsorolásból "csak" épp az maradt ki, hogy térrendezés és a bányászatnak emléket állító emlékmű gondolatát és építészterveit Dorogi Szénbányáknál, annak egy irodájában, az ott dolgozó szakemberek alkották...

gopro-2015-1.jpg

szoborlap-1.jpg
kozteri-21.png
Ez a honlap és az itt közölt minden ábra a BAKOS Építésziroda szerzői jogú tulajdona !
A szerző felhatalmazása nélkül mindennemű egyéb felhasználás jogi következményekkel jár !
Copyright Bakos Géza 1981-2015 All rights reserved !